Irodalmár Muzsikus

Hosszabb szünet után újabb bejegyzések kerültek fel a blogra.   Legutóbb éppen ezek a könyvajánlók : - Az SF irodalom, az irodalomtörténet és az angolszász popkultúra iránt érdeklődők számára is érdekes lehet az a könyv, amiben Margaret Atwood a fantasztikus irodalom nagyjairól ír közérthető, szórakoztató stílusban. ( In Other Worlds . ) - Skandináv krimi rajongóknak ajánlott könyv Camilla Läckberg -től A boszorkány . - A női szerzős képregények kedvelőinek szól a Nők a csúcson . ( Ezt a bejegyzést az egyik régebbi blogom archívumából emeltem át ide.) - Egy kis nosztalgiázás keretében pedig föleleveníthető a kétezres évekből négy olyan alkalom is, amikor a magyar sci-fi nem volt életidegen . Tervek a bloggal kapcsolatban : - Nemsokára ismét lesznek majd itt interjúk kortárs szerzőkkel . (Csak olyanokkal, akikre érdemes lesz még odafigyelni...) (A régebbiek itt olvashatók . Kivéve azok, amiket más oldalak számára készítettem.) - A saját írásaim mal kapcsolatban későbbre várhatóak úja

Ezúttal egy olyan könyvet ajánlok, amiben Margaret Atwood a fantasztikus irodalom nagyjairól ír közérthető, szórakoztató stílusban. Megtudhatjuk belőle azt is, hogy milyen hatások érték őt mint alkotót. A szerző hazánkban elsősorban A szolgálólány meséje és a MaddAddam sorozat révén lett ismert. Ebben a kötetben ( In Other Worlds: SF and the Human Imagination, 2012) tanulmányok, esszék, és előadások szövegei olvashatók. Ráadásnak emellett még egy kevés próza is van benne. Megtudhatjuk belőle például azt is, hogy milyen volt az ún. aranykor irodalmával találkozni gyerekként, tinédzserként, vagy éppen fiatal felnőttként megismerni ezeket a műveket. Segít az olvasónak megérteni, hogy mit is jelentett egy-egy ilyen könyv a keletkezési helyén és idejében, és vajon hogyan, miért lettek éppen ezek ennyire népszerűek. Atwood ugyanolyan lelkesedéssel mesél nekünk Wells, Huxley és Orwell klasszikusairól mint Le Guin írásairól. Vagy éppen a mitológiáról, a képregényekről, az utópiákról é

Camilla Läckberg a legnépszerűbb skandináv krimi szerzők egyike, és nagy erőssége a lélekben zajló folyamatok ábrázolása. A boszorkány (2018) c. regényében szokás szerint több szálon futó cselekménnyel és jellegzetes, skandináv krimis atmoszférával jár a rajongók kedvében. A Fjällbacka sorozat tizedik részéről van szó, ami önállóan is olvasható. Ebben a kötetben a főszereplők egy eltűnés ügyében nyomoznak, amely talán összefügghet egy harminc évvel korábbi tragédiával. Az akkori eseményeket is figyelemmel kísérhetjük meg a mostaniakat is. Egy másik történetszál a boszorkányüldözések idején játszódik, és egy ártatlanul perbe fogott nő történetét meséli el. Egy újabb mellékszál a többnyire pénzzel és túl nagy szabadsággal magukra hagyott helybéli kamaszok története, akik a túlzott megfelelni akarás miatt egyre veszélyesebb helyzetekbe keverednek. Läckberg könyvében ez utóbbi történetnél van ugyan némi didakticizmus, de legalább remek jeleneteket írt hozzá. Egy másik történet szálban

Maitena Burundarena egy argentin rajzoló , aki a már sok nyelvre lefordított humoros  képregényeit elsősorban női magazinok számára írja . Az Ulpius-ház 2006-ban megjelent Maitena kötetével ismerkedtem meg  tegnap. A Nők a csúcson a  Mujeres Alteradas 3  című gyűjtemény fordítása, és  jól el lehet egy kicsit nevetgélni fölötte az időt . Képregények vannak benne tipikus élethelyzetekről, nőkről, a párjukról, a családjukról, örömeikről és bánataikról , pl. a görcsös küzdelmeikről, hogy megőrizzék a karcsúságukat, a fiatalságukat vagy egyszerűen csak hogy eléggé divatosak legyenek.  Maitena lehetőséget ad arra, hogy egy kicsit nevethessünk másokon és saját magunkon is. A  Nők a csúcson  az akciós könyvesboltok kínálatában máig is megtalálható. (Mindig sajnálatos, amikor megfelelő reklám hiányában megbukik egy jobb sorsa érdemes könyv. Főleg ha a magyar piacon ennyire egyedinek számító kiadványról van szó.)     (2011. december 4.)

Olyan hazai sci-fi novellákat szeretnék ajánlani a kétezres évekből, amikre hosszú idő után is emlékszem még.   Azokból akartam választani, amik (akkoriban ritka kivételként) egy cseppet sem voltak életidegenek, és valószínűleg a mai olvasó számára sem lennének azok. Íme tehát néhány olyan alkalom, amikor a kétezres évek magyar sci-fije mondott is valamit. 1. Varga Bea: Mimikri Varga Bea az álláskeresős novellájában egy olyan közeljövőt ábrázol, amiben még az arcvonásoknak is az éppen elvárt, megbízhatóságot tükröző módon kell kinézni , és emiatt az ember még az arcát is kénytelen átalakíttatni a boldogulás érdekében. Ezzel mindenki tud azonosulni, aki keresett már állást. (Ráadásul éppen a napokban láthattunk egy tudósítást   a kínai lányokról , akik átműttetik az arcukat, hogy könnyebben találjanak munkát. A nézőben azonnal fölmerül a kérdés, hogy vajon nálunk is ilyen szép és új lesz-e majd a jövő. Persze nagyon reméljük, hogy nem.) A novella a   Galaktikában   jelent