Irodalmár Muzsikus

Hajdú Éva készített velem interjút.  Arról beszélgettünk, hogyan szoktam írni, mennyire tud róla a környezetem, mik a terveim, és természetesen szó esett a női írós csoportunkról is. Az interjú itt olvasható.

A Könyvfesztiválon szereztem be, a Scolar Kiadó standjánál, ezt a kis  novellagyűjteményt kortárs norvég szerzők műveiből. Már a fülszöveg is elárulja, hogy nem anyagi gondok nyomasztják az írások főszereplőit, hanem elsősorban pszichologizáló művekről van szó, és némi fekete humor is akad bennük itt-ott. Frode Grytten  Kutyasétáltatás  című írásának a főhőse például irigyli a család kutyájától azt a figyelmet, amit az állat a feleségétől kap, és ezért megpróbál megszabadulni a kutyától, bár valahogy hiába próbálja. Sigmund Jensen  Purgatórium  című írása az egyik legjobb a kötetben. Ebben rákos betegek összefognak, hogy megöljék egy társukat, akivel egy szobában vannak, mivel az a saját kényelme érdekében igyekszik mindenkit rávenni, hogy adják föl a küzdelmet idő előtt. Először idegenkednek az emberölés gondolatától, majd egyre reálisabbnak tűnik a dolog. (Mindehhez pedig az a fölismerés társul, hogy nem is kell annyira félniük a lebukástól, hiszen nem túl sok mindent tudnának

Czinkóczi Krisztina  készített velem interjút .  Többek között arról is kérdezett, hogy mit jelent nekem az irodalom, mit gondolok az alkotói válságról, meg az angol nyelvterületen publikálásról is szó volt. Beszélgettünk a kezdetekről a saját pályámon, meg arról, hogy másoknak milyen tanácsot tudnék adni. Szó esik a női SF írós csoportunkról is. Az interjú itt olvasható.

A  Berlini történetek  volt az első könyv, amit Kaminertől olvastam. Rövid történetek voltak benne a mai egyre inkább multikultisodó Berlinről , amelyeket az érdekes téma mellett elsősorban Kaminer  humoráért és mesélgetős stílusáért  lehet szeretni. Az Orosz diszkó ( Russendisko ) tartalma hasonló, csak a történetek származnak egy annál korábbi korszakból.  Itt ugyanis a közvetlenül a rendszerváltozás utáni időszakból kapunk anekdotákat a bevándorlók életéből. Könnyed és szórakoztató olvasmányok  ezek, és legalább olyan érdekesek mint a Berlini történetek c. kötet írásai. A könyvet az  Ulpius-ház adta ki magyarul 2005-ben, egy olyan borítóval, amely már önmagában is garantálta az eladhatatlanságot. (Ha nem kifejezetten Kaminer könyveit keresem, hozzám sem jut el soha.) Infók:  Wiki (De) ,  Wiki (En) ,  hivatalos oldal . (A régi blogból, 2010. május 1.)

Interjú Czinkóczi Krisztinával, akit a fantasztikus témájú novellái mellett  a cikkei, a grafikái és az illusztrációi révén is ismerhetünk.  1.   Olvasóként milyen könyveket szeretsz? Misztikus, fantasztikus, sci-fi, egyszóval ugyanazt, amilyeneket én is írok. Azt hiszem, ez minden íróról elmondható. Ki írna olyasmit, amit nem kedvel? Kedvenc külföldi íróim Neil Gaiman, Ursula le Guin, Terry Pratchett, King régebbi művei (az utolsó 3-4 írásával nem vagyok megelégedve). Friss olvasmányélményeimből Orson Scott Card és Ted Chiang tetszett nagyon. Kortárs magyar írók közül a teljesség igénye nélkül, akiket mindig szívesen olvasok: Novák Gábor, Tallódi Julianna, Mészáros András, Bökös Borbála. Ilyenkor titkon én mindig várom, hogy valaki egyszer majd az én nevemet mondja, és szerencsére elmúlt már az a korszak, hogy a magyar név ciki lenne (tíz éve, amikor elkezdtem írni, bizony még előfordult, hogy a kiadó angolszász álnevet kért), vagy a magyar fikciós irodalom haldokolna.