Irodalmár Muzsikus

  Amal El-Mohtar és Max Gladstone szépségesen szép írását ( This Is How You Lose the Time War ) érdemes elolvasni. Ez az időutazós, kémes, sci-fi egy romantikus történet is egyben , amihez a hátteret egy talán soha véget nem érő, értelmetlen háború adja. Ez az írás tavaly a Hugo, a Nebula és a Locus mellett még egy sor egyéb SF díjat is elnyert. A kisregény legfőbb erőssége, h nagyon jó a szöveg. Különösen a költőisége miatt, de a sci-fi rész is jól átgondolt. A két főhős, Blue és Red levelezéséből áll össze a történet. Mindketten időutazó szuperügynökök. Ha valaki ezt egy romantikus sztoriként ajánlja nekem, akkor talán nem is olvastam volna el. Időutazós-kémes történetként viszont érdekesnek tűnt. El-Mohtar novellái közül volt, amit már ismertem, és így mindenképpen valami jóra számítottam. Az már egy egészen másik a kérdés, h vajon kiket érdekelhet ez itthon. A nyugatinál sokkal konzervatívabb magyar sci-fi olvasói ízlésvilágtól talán távolabb esik, de egy fiatalosabb és sokszínűb

Megkésve bár, de ideje összesíteni, h mi mindenről lehetett itt olvasni az elmúlt évben.  - Készítettem még interjúkat hazai szerzőkkel, és minden olvasottsági rekordot megdöntött a J. Goldenlane -nel készített interjúm . - Sokakat érdekelt A sellő titka is, aminek a megjelenésével megérkezett a kortárs, magyar, feminista krimi. ( Cserháti Éva regénye.) - Ajánlottam olyan hazai sci-fi novellák at is a kétezres évekből , amik (akkoriban ritka kivételként) egy cseppet sem voltak életidegenek, és valószínűleg a mai olvasó számára sem lennének azok. (Ez a bejegyzés eredetileg egy másik blogon jelent meg.) - Egy olyan könyvről is írtam, amiben Margaret Atwood a fantasztikus irodalom nagyjairól ír közérthető, szórakoztató stílusban ( In Other Worlds ). Ajánlottam még Camilla Läckberg krimi t, Maitena képregényt és Gaura Ágnes interjú is volt. Ezt az összefoglalót sokkal korábban akartam kitenni, de az itt ajánlott könyvek azóta sem lettek kevésbé érdekesek. Nemsokára lesznek ám új